Románia lakossága az 1992. jan. 7-i népszámlálás adatai szerint 22 810 035 fő, a lakosság 89,4 %-a /20 408 542/ román, 7,1 %-a /1 624 959/ magyar, ebbe beleszámították a 831 magát székelynek vallót is. 119 462 fő német nemzetiségűnek vallotta magát. Az egyéb nemzetiségűek közé sorolták a 2165 csángót. Az anyanyelv szerinti megoszlás eltérő, eszerint a lakosság 90,67 %-ának /20 683 406/ anyanyelve román, 7,17 %-ának /1 639 135/ magyar. A magyar anyanyelvűek aránya 1977-ben még 7,98 % volt. Románia lakosságának felekezeti megoszlását tekintve a legnagyobb vallások: ortodox 86,81 % /19 802 389/, római katolikus 5,1 % /1 161 942/, református 3,52 % /802 454/, görög katolikus 0,98 % /223 327/. A magyar nemzetiségűek vallási megoszlása: római katolikus 669 420 fő, református 765 370 fő, görög katolikus 23 393 fő, unitárius 74 021 fő, zsinatpresbiteri evangélikus 12 842 fő, ágostai evangélikus 7 201 fő, baptista 12 845 fő, adventista 8 280 fő, pünkösdista 4 339 fő, a többi kisebb egyházak között oszlik meg, illetve 3 277 fő vallás nélküli és 616 fő ateista. /Birtók József: Nemzetiség, anyanyelv, felekezet - megszámolva. = Keresztény Szó (Kolozsvár), aug./
1995. december 9.
Kolozsváron a Fellegvár oldalán egy messziről is látható kereszt állt. 1948 őszén egy éjjel ismeretlenek felrobbantották. Akkor még visszaállították a keresztet. A hatvanas évek elején azután végleg eltűnt, emlékezik Antal Árpád. Írása először öt éve jelent meg. /Keresztény Szó (Kolozsvár), 1990. febr. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Az újraközlésnek az adott aktualitást, hogy Funar polgármester újból felállíttatta a keresztet.
1996. augusztus 26.
Helykeresés az egyházban - ezzel a témával kezdődött a hetvenes évektől immár hagyományos csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, amelyre idén Erdélyből, Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljától közel kétezer fiatal érkezett. Amint Gergely István csíksomlyói plébános, a találkozó szervezője elmondta, lehetőség nyílik a fiatalok és az egyház viszonyának elemzésére. Az aug. 23-25-e közötti rendezvényen a megjelentek különböző programokban vehetnek részt . Az előadók között katolikus papok és a Keresztény Szó (Kolozsvár) folyóirat szerkesztői szerepelnek. Aug. 25-én ér véget az ifjú ferencesek találkozója is. Mindkét rendezvény zárómiséjén részt vesz dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 26.
Helykeresés az egyházban - ezzel a témával kezdődött a hetvenes évektől immár hagyományos csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, amelyre idén Erdélyből, Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljától közel kétezer fiatal érkezett. Amint Gergely István csíksomlyói plébános, a találkozó szervezője elmondta, lehetőség nyílik a fiatalok és az egyház viszonyának elemzésére. Az aug. 23-25-e közötti rendezvényen a megjelentek különböző programokban vehetnek részt . Az előadók között katolikus papok és a Keresztény Szó (Kolozsvár) folyóirat szerkesztői szerepelnek. Aug. 25-én ér véget az ifjú ferencesek találkozója is. Mindkét rendezvény zárómiséjén részt vesz dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. október 2.
Márton Áron 1907 és 1914 között a csíksomlyói, illetve az időközben felépült csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumba járt. Az iskola, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium egész hetes rendezvénysorozatot szentelt a nagy püspök emlékének. Bálint Lajos nyugalmazott érdek celebrálta a szentmisét, volt diákvetélkedő, iskolamúzeum avatása, majd tudományos ülésszakon idézték fel a főpásztor emlékét. Jakab Gábor, a Keresztény Szó (Kolozsvár) főszerkesztője Márton Áron emberi és püspöki nagyságát domborította ki, dr. Balázs Lajos helyi tanár, néprajzkutató oral historyn alapuló tanulmányt terjesztett elő a püspök fiatalkori éveiről, Miklós József tanár Márton Áron iskolával, oktatással kapcsolatos nézeteiről szólt, Egyed Albert szociológus, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője nemcsupán az erdélyi, hanem a huszadik századi magyar szellemi-közösségi élet egyik legfontosabb ihletőjének nevezte a püspököt. A jelenlevők megkoszorúzták az iskola folyosóján levő Márton Áron-emléktáblát. Lászlófy Pál, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Szakács Lajos esperes, a városban levő Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója kiválóan megszervezte az emlékezést. Ebből az alkalomból Emberkatedrális címmel helyi kiadványt is megjelentettek, mely a pedagógusok könyvészeti munkájának eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1997. február 28.
A romániai magyar média címtára címen a napilap felsorolta a ma élő romániai magyar újságokat, szám szerint 28-at. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./Nem szerepelt a felsorolásban az egyházi sajtó sem. Megemlíthették volna legalább a következőket: Harangszó /Nagyvárad, református/, Keresztény Magvető /Kolozsvár, unitárius/, Keresztény Szó /Kolozsvár, katolikus/, Református Család /Kolozsvár/, Református Szemle /Kolozsvár/, Unitárius Közlöny /Kolozsvár/, Üdvüzenet /Arad, baptista/, Üzenet /Kolozsvár, református/, Vasárnap /Kolozsvár, katolikus/, ha már a kisebb helyi egyházi lapokat, plébániai értesítőket nem vették be a felsorolásba, például: Kistestvér /Csíksomlyó, 1990 óta él/.
1997. november 11.
Jakab Gábor kolozsvári plébános emlékezett az általa szerkesztett katolikus lap, a Keresztény Szó indulására. 1990. febr. 12-én jelent meg a hetilap első száma, akkor két jeles író, Bajor Andor alapító főszerkesztő és Fodor Sándor szerkesztette. Bajor Andor halála után Fodor Sándor kilépett a szerkesztőségből. Menet közben kiderült, hogy a Keresztény Szó egyes rétegeknek túlontúl igényes. Egyszerűbb, közérthetőbb lapra mutatkozott igény. Így született meg a Vasárnap hetilap, a Keresztény Szó pedig katolikus kulturális hetilap maradt. A szerkesztők évente részt vesznek a Pax Romana értelmiségi mozgalom magyarországi rendezvényein és a szegedi teológiai továbbképzőn is, az ott elhangzottakat hazahozzák. /Új Magyarország, nov. 11./
1998. január 22.
Harmincnyolc éves fennállása után "hazaérkezett" a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi Erdélyi Tájékoztatója. Ezentúl Kolozsváron, a Misztótfalusi Nyomdában készülnek a következő számok. A kiadványnak négyoldalas angol nyelvű melléklete is van. A Transsylvaniát gróf Teleki Béla alapította. A kilencvenes években, a tiszteletbeli főszerkesztő halála után Cseh Tibor csernátoni származású mérnök-tudós vette át a lap irányítását, melynek Kovalszky Péter volt a főmunkatársa. A Transsylvania sokszínű válogatást nyújt, 15 ezer szerzőt, lapot, folyóiratot követ figyelemmel, ezek között van például az ausztráliai Adelaide-i Értesítő, a Kaliforniai Magyarság, a szekszárdi Átalvető, ugyanúgy több budapesti napilap, de erdélyi lapok is, így az Erdélyi Napló (Nagyvárad), a Keresztény Szó (Kolozsvár), a Református Család (Kolozsvár), a Partiumi Közlöny (Nagyvárad), a Szabadság vagy a Romániai Magyar Szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1998. március 8.
Kovásznán Tamás József segédpüspök febr. 19-én ünnepélyesen felavatta az új egyházi épületet, a Szent Imre ifjúsági házat. A létesítményben szolgálati lakás van a kántornak, ezenkívül karitatív orvosi rendelőt és gyógyszertárat rendeznek be, az ifjúsági házban egy könyvtár és egy hitoktatási központ is lesz. /Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 8./
1998. március 8.
Tamás József segédpüspök márc. 1-jén a csíksomlyói kegytemplomban mutatta be hálaadó szentmiséjét, püspökké szentelésének első évfordulója alkalmából. A segédpüspök 1997 szeptemberétől kezdődően Csíkszeredában telepedett le. /Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 8./
1998. június 28.
A Barcaságban, Feketehalom városkában jún. 14-én ökumenikus központot szenteltek fel katolikusok, reformátusok, unitáriusok, magyarok és románok összefogásával. Feketehalom szórványmagyarsága évtizedek óta álmodozott arról, hogy temploma legyen, de egyik felekezet hívei sem voltak annyian, hogy önállóan templomot építsenek. /Az ökumenizmus ünnepe. = Keresztény Szó (Kolozsvár), jún. 28./
1998. október 11.
A felvidéki katolikusok lapja, a Remény bemutatta az erdélyi testvérlapot. A Keresztény Szó (Kolozsvár) 1990-ben indult, hosszú évtizedek után az első katolikus magyar nyelvű lap. Lassan kialakult a 25 ezer körüli példányszám. Az első főszerkesztő Bajor Andor volt, aki meghalt, Fodor Sándor író is volt szerkesztő, majd Jakabffy Tamás állt a szerkesztőség élén. Később kettévált a szerkesztőség, az értelmiséghez szóló kulturális folyóirat lett a Keresztény Szó /főszerkesztője Jakabffy Tamás/, 3000 példányban és a néplapszerű hetilap pedig a Vasárnap, 12 000 példányban. Ez utóbbi főszerkesztője Jakab Gábor kolozsvári plébános, felelős szerkesztője Bodó Márta. /Jakubecz Mária: Egy testvérlap útja. Beszélgetés Bodó Mártával, az Erdélyben megjelenő Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztőjével. = Remény (Dunahidas- Most pri Bratislave), okt. 11./ A Keresztény Szó 1990. február 11-e, a Vasárnap 1991. október 6-a óta jelenik meg.
1999. szeptember 14.
A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az elmúlt hét végén a Nők az egyházban címen Bodó Márta, Keresztény Szó szerkesztője tartott előadást. A Keresztény Szó munkatársaként rengeteget járt terepre, falvakba, kisvárosi templomba járó emberekhez. Azt érzékelte, hogy pontosan a hagyományos és tömbben élő katolikus vidékeken az emberek túlságosan elégedettek hagyományaikkal. Úgy látja, hogy érzékelni kellene az idők jeleit. Például amikor falusi plébániai közösségéből felkerül valaki a kolozsvári egyetemre, akkor elvész a nagyvárosi forgatagban, mert azokat a népegyházi kereteket a nagyvárosi életformában nem lehet megtartani. Egy újfajta, reális modellt kellene a szülőknek a fiatalok elé állítani. /Nők az egyházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./
1999. november 4.
A Pax Romana mozgalomról Jakabbfy Tamás, a Keresztény Szó /Kolozsvár/ felelős szerkesztője tájékoztatott. A Pax Romana mozgalom világszintű, 1921-ben kezdődött. Ma már az öt lakott kontinens mindegyikén megtalálható. Erdélyben 1992 óta létezik. Azzal a céllal született, hogy kapcsolatot létesítsen az értelmiségiek között, mert elszigetelten él a katolikus értelmiség. A Pax Romana ezek között egyfajta hálót, láncot szeretne kialakítani. Vannak helyi Pax Romana csoportok - például Brassóban, Székelyudvarhelyen, Szatmáron. A Pax Romana nem kirekesztő jellegű, sokszor hívnak nem katolikus előadót is. - A jelenlegi egyetemisták és frissen végzettek is szép számban jelen vannak, minden év tavaszán egyetemistáknak és középiskolásoknak szóló rendezvényeket szerveznek. - A Pax Romana apolitikus szervezet a világon mindenhol. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közéletben nem kíván jelen lenni, de a Pax Romana szervezetként nem foglalhat állást politikai kérdésekben. /Gál Mária: Az értelmiségi lét meghatározó eleme a közéletiség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2000. február 11.
Romániában az elmúlt közel tíz esztendőben több mint 200 magyar nyelvű könyvkiadó és újság, lap, közlöny jelent meg. Az évek során több lap tönkrement. Vannak azonban olyan fórumok, amelyek képesek megújulni és a megmaradást, a sajátosan erdélyi értékeket szolgálják. Ilyen például a Kolozsváron a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye patronálásával megjelenő magyar nyelvű folyóirat, a Keresztény Szó, valamint az anyalapból levált hetilap, a Vasárnap is. Az első lapszám 1990. januárjában, Márton Áron püspökké szentelésének 51. évfordulójára jelent meg. /Kisgyörgy Réka: Tízéves a Keresztény Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2000. február 13.
Tíz évvel ezelőtt, 1990. febr. 11-én jelent meg évtizedek után először magyar nyelvű katolikus lap Erdélyben, a Keresztény Szó. Bajor Andor volt a főszerkesztő, munkatársa Fodor Sándor. A kezdetekre emlékezett Hoch Sándor, a Gloria Kiadó /Kolozsvár/ jelenlegi igazgatója. Az első időkben elkezdett nőni a példányszám, a legnagyobb 44 ezer volt. 1990 októberében korszerű nyomdát kaptak, külföldi adományként, ez lett a Gloria nyomda alapja. A Gloria az egyedüli olyan külföldről adományozott nyomda, amely máig önfenntartóan működik. - Február 11-én a kolozsvári Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a lap születésére. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./
2000. július 4.
Jakubinyi György érsek idei bérmálási körútjának utolsó állomása Kajántó és Jegenye volt. Az eseményről Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó és a Vasárnap főszerkesztője elmondta, hogy az érsek elsősorban Kolozsváron és környékén bérmált. Régebben az volt a szokás, hogy csak a kolozsvári Szent Mihály-templomban gyűltek össze, és oda vezették a híveket. Már második alkalommal a püspök személyesen, mindenkit a saját háza táján látogatott meg. Akármilyen kicsi is legyen az a közösség, mint például a kajántói, ahol öt tucatnyi katolikus sincs és mindössze csak hárman bérmáltak. Sajnos a gyülekezetek egyre fogynak, különösen Kalotszegen. Székelyföldhöz viszonyítva Kolozsvár is már szórványnak tekinthető. /Véget ért a bérmálási körút. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2000. augusztus 16.
Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2000. október 9.
Kolozsváron okt. 6-án a Szent Mihály plébániatemplomban ökumenikus istentiszteletet tartottak a magyar forradalom és szabadságharc aradi tizenhárom vértanújának emlékére. Dr. Czirják Árpád érseki-helynök, Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője, dr. Csiha Kálmán református püspök, Mózes Árpád zsinatpresbiteri evangélikus-lutheránus püspök, dr. Rezi Elek, unitárius főjegyző, Mikes Sámuel, baptista főlelkész és Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke mondott beszédet. /Ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály plébániatemplomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. október 14.
Okt. 12-15-e között Mire nekünk a teológia? - témával tart a Romániai Magyar Pax Romana tanulmányi találkozót Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban - tájékoztatott Jakabffy Tamás, a Romániai Magyar Pax Romana elnöke, a Keresztény Szó katolikus kulturális havilap felelős szerkesztője. Előadást tartott Elekes András (Teológia és istenhit); Várnai Jakab, a magyarországi Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett ferences rendtartomány főnöke (Teológia és teológiák); Kelemen Sándor (A fides és a ratio közötti feszültségek). A "nagy elágazásokról" Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára, valamint Botiza Ioan-Vasile görög katolikus teológiai tanár értekeznek. Nyíltszíni beszélgetések is zajlanak Bura László, Tulogdi Mónika, Márton Judit, Csíszér-Szokol András részvételével, szó lesz a hazai teológusképzés helyzetéről és perspektíváiról is. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2000. december 7.
Dec. 10-én lesz az elnökválasztás második fordulója. A magyar történelmi egyházak vezetőit kifejtették, hogy a magyarságnak a két rossz közül a kisebbik rosszat kell választania. Ezt hangsúlyozta Jakab Gábor római katolikus plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője. Ugyanezen a véleményen voltak a többi egyházak képviselői is. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: Hitlerrel is úgy kezdődött, hogy nem voltak elegen, akik ellene voksoljanak. ″Az erdélyi magyarnak bíznia kell Isten hatalmában, nem szabad kétségbe esnie és lemondania.″ - mondta a püspök. Tőkés László királyhágómelléki református püspök szerint mindenkinek a lelkiismeretére kell bízni a döntést. Hasonlóan vélekedett Szabó Árpád unitárius püspök és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Meggyőződésük szerint cselekedjenek a magyar szavazók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2001. szeptember 9.
Magyarszarvaskenden, augusztus 19-én áldotta meg dr. Czirják Árpád pápai prelátus a Venczel Árpád kolozsvári szobrász által újonnan restaurált 18. századi barokk oltárt. Az ünnepi szentmisén Jakab Gábor, a Keresztény Szó főszerkesztője prédikált. /Felújított barokk oltár. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./
2001. szeptember 23.
egyháztörténeti írások /Glória Kiadó, Kolozsvár/. A könyv a Keresztény Szó /Kolozsvár/ folyóirat négy évfolyamának jelentősebb cikkeit, tanulmányait gyűjti egybe. /Könyvajándék. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 23./
2001. október 6.
Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2001. október 7.
Tíz éve, 1991. okt. 6-án jelent meg Kolozsváron a Vasárnap katolikus hetilap első száma. Négyoldalas volt kezdetben a Vasárnap, a harmadik oldal gyermekolvasóink számára fenntartva. Sokáig nem volt számítógép a Szent Mihály plébánia udvarának sarkában működő szerkesztőségben. /Schuller Mária: Így kezdődött... = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./ Csaknem fél évszázadig nem volt katolikus magyar lap Erdélyben, azután 1990 elején megjelent a Keresztény Szó, 1991-ben pedig megszületett a Vasárnap is. A lap szerkesztői feladatuknak tekintették, hogy az írott szó segítségével pótolják a katolikus nevelésben és kultúrában keletkezett 45 éves űrt. A Vasárnap sohasem volt üzleti, de öncélú vállalkozás, hanem a gyulafehérvári, szatmári, váradi és temesvári történelmi egyházmegyék katolikus magyarjaiért és velük élt, létezett, hangsúlyozta Fodor György. /Fodor György: Vasárnap - keresztényi, emberi és magyar sajtóhang. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./
2001. október 11.
1991. okt. 6-án, az aradi vértanúk emléknapján jelent meg Vasárnap, a katolikus hetilap első száma, csaknem fél évszázados szünet után látott napvilágot katolikus lap. Okt. 9-én Kolozsváron, a Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a tízéves évfordulóra nagyszámú olvasó - papok és hívek, szerzetesek és szerzetesnők egyaránt - s természetesen a munkatársak, terjesztők, szerkesztők, valamint az újságot kiadó Gloria Kiadó és Nyomda vezetőségének jelenlétében. Ünnepi köszöntőt mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Czirják Árpád kanonok, pápai prelátus, érseki helynök és Hoch Sándor, a Gloria igazgatója. Jakab Gábor pápai káplán, a lap főszerkesztője beszélt a lapról. A jelenlevők egy perces csenddel és imádsággal adóztak az alapító főszerkesztő, Bajor Andor író emléke előtt. A Vasárnap és az 1990-ben indult Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat sokoldalú, gazdag tartalmú. - Megjelent a Vasárnap Évkönyv 2002. /Fodor György: Tízéves a Vasárnap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2001. november 13.
Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2001. november 17.
A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2002. január 6.
Tavaly nov. 24-én Nagyváradon ünnepelte a Partiumi Közlöny, a királyhágómelléki református egyházkerület hivatalos lapja tízéves fennállását. Írott szóval, felelősséggel folytatott egyházi szolgálatnak mondta Tőkés László püspök a Közlöny megjelentetését, majd a "Ne félj, hanem szólj, ne hallgass" illetve a "Sionért nem hallgatok" bibliai gondolatát kifejtve aláhúzta, túl azon, hogy az egyházi sajtó azáltal illeszkedik a szolgálat rendjébe, hogy az evangélium hirdetésének egyik csatornája. A rendezvényen a testvéregyházak (katolikus, unitárius) sajtója is jelen volt. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője szerint az erdélyi katolikus és protestáns sajtó feladata megegyezik: a felekezetek között felmerülő kérdések rendezésének eszközévé (is) kell válniuk, hiszen a keresztény sajtónak nem feladata az "udvari tájékoztatás". Szilágyi Zsolt, Bihar megye képviselője arról értekezett, hogy milyen a politikus és a (egyházi) sajtó helyzete, milyen irányba mutatnak a beindult belső önépítkezés jelei. Szintén ő vetette fel egy egységes egyházi évkönyv kiadásának ötletét, amelyet a konferencián jelen lévő egyházi újságírók és a világi sajtó képviselői támogattak. /Tüzes Bálint: Váradi tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./
2002. február 28.
2001. nov. 16-án a Vatikáni Rádió negyedórás angol nyelvű műsorban foglalkozott a csángókérdéssel. Az adásban megszólalt Tytti-Isohookana Asumnaa, az Európa Tanács (ET) kulturális bizottságának finn tagja, annak a csángó kisebbségi kultúráról szóló dokumentumnak az előterjesztője, amelyet tavaly máj. 23-án Isztambulban az ET parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága egyhangú szavazással elfogadott. Nov. 14-én az ET miniszteri bizottsága strasbourg-i ülésén adott ki állásfoglalást, hogy megerősítse az előző ajánlásban foglaltakat.Tytti-Isohookana Asumnaa asszony fontosnak tartja, hogy segítsenek a csángóknak önazonosságuk megerősítésében, hogy lehetőségük legyen anyanyelvükön tanulniuk. "Tudom, hogy jelenleg nehéz helyzetben élnek. Térségükben az iskolában és a templomban a román nyelvet használják és a csángóknak nincs lehetőségük arra, hogy előmozdítsák saját kultúrájukat – ami nagyon szomorú. Nem értem, hogy a román tisztségviselők miért olyan ellenségesek velük szemben és nem engedik meg, hogy előmozdítsák kultúrájukat. Az egész folyamat nagyon hosszú és eléggé nehéz volt. Az egyik kérdés, amiről sokat vitatkoztunk, az volt, hogyan írjuk a csángók nevét. Végül is közösen elfogadtuk azt az írásmódot – a magyart –, ahogyan ők írják anyanyelvükön a csángó szót." Arra a kérdésre, hogy eltelt fél évben történt-e valamilyen változás, a finn parlament tagja azt felelte: "Sajnos semmilyen hírt vagy üzenetet nem kaptam a csángók falvaiból. Nem tudom, hogy sikerült-e nekik megkezdeni az anyanyelvi oktatást vagy sem." Az ET továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, de az a legfontosabb, hogy maguk a csángók adjanak hangot akaratuknak, annak az igényüknek, hogy legyen anyanyelvi oktatás az iskolákban és használhassák anyanyelvüket a templomokban. Egy nemzetközi szeminárium nagyon hasznos lenne számukra. Az ET kulturális bizottságának finn tagja megerősítette a dokumentum állítását, hogy a komoly tudósok – mind magyar, mind román – körében általánosan elfogadott tény, hogy a csángók magyar származásúak és Nyugatról érkeztek. A legutolsó jelentés végén van egy függelék, amelyet a román küldöttség írt. "Ez azonban különbözik mind az én véleményemtől, mind pedig a hivatalos jelentéstől. A bizottságunkban elhatároztuk, amikor a kérdésről megbeszélést folytattunk, hogy rendben van, adjuk meg nekik (a román delegációnak) a lehetőséget, hogy írják le a felfogásukat, de ezt – és szeretném ismét megemlíteni – nem hagyta jóvá a kulturális bizottság, sem az Európa Tanács."Tar Pál, Magyarország szentszéki nagykövete elmondta, hogy egyáltalán nincs közvetlen kapcsolata a csángókkal. A nagykövet tolmácsolta a magyar kormány legnagyobb megelégedését, hogy az Európa Tanács időt és fáradtságot szentelt a csángó kultúra kutatására, majd utalt rá, hogy a iasi-i püspök, Petru Gherghel levélben fejezte ki tiltakozását az ET-nél a dokumentumot illetően. Ismeretes, hogy a helyi püspök a legmagasabb fórum a liturgikus nyelvet illetően, és még a Vatikán sem tehet mást, mint hogy ajánlással fordul az érdekeltek felé. Mádl Ferenc magyar államfő okt. 9-én, a pápával és Angelo Sodano bíboros-államtitkárral folytatott megbeszéléseit követően a Vatikáni Rádiónak elmondta: "Sodano bíborossal a magyar nemzeti kisebbségek és lelkipásztori ellátásuk témájáról beszéltünk. A csángó kérdést illetően új fejleményt jelent az Európa Tanács dokumentuma, amely elismeri, hogy magyar nyelvről van szó, holott ezt sokan vitatták, még a román egyházakban is. Ami új, az az, hogy a Szentszék hivatalos képviselője az Európa Tanács napirendjére tűzte azt a javaslatot, hogy ennek a nemzeti kisebbségnek a lelkipásztori ellátását oldják meg." /Keresztény Szó (Kolozsvár), 2002. febr./
